|
|
| Wednesday, September 8, 2010 |
|
|
|
|
|
|
Agytorna Veszprémben: ifjú tudósok kérdeznek
|
Népszava •
2005-07-14
|
Magyarországon még mindig rosszul gazdálkodnak a fiatal tehetségekkel és szellemi energiájukkal
|
A jövőt nem lehet megjósolni, fel kell találni. Az évtizedeken át Angliában alkotó magyar származású Nobel-díjas Gábor Dénest idézte a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) elnöke egy ma kezdődő veszprémi nemzetközi tanácskozás kapcsán. Ezen fiatal tudósok és tudósjelöltek beszélnek a jelenről és a jövőről a Tudományos és Technológia Alapítvány szervezésében, a Richter Gedeon Rt. támogatásával. Boda Miklós úgy látja, a jövőt a fiataloknak kell feltalálni.
Milyen feltételek között térnének vissza Magyarországra a külföldön dolgozó vagy ott is élő fiatal kutatók, fejlesztők? Hogyan vállalhatnának szerepet a magyar tudományban és a csúcstechnológiák fejlesztésében? Szétválasztható-e az alap- és az alkalmazott kutatás? Mi teszi piacképessé a műszaki ötletet? Okosan gazdálkodik-e Magyarország műszaki innovációra képes tehetségeivel? Milyen szerepet játsszanak a nagyvállalatok a tehetségfejlesztésben, és mit vállaljon e téren a magyar állam? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre várnak választ a konferenciát összehívó professzoroktól és menedzserektől a hazai és külföldi résztvevők, akik interneten már regisztrálták magukat a tanácskozásra. A hatalmas agytornára legalább száz, máris sikeresnek mondható ifjú tudós-innovátor résztvevőt várnak a rendezők, többek között a bostoni Harvard és a kanadai Fraser egyetemről. Érkezik magyar származású atommag-kutató Ukrajnából és világbanki szakember az USA-ból. Részt vesz a vitában számos vállalati kutató, vezető és ifjú egyetemi tudásszervező.
A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) elnöke úgy látja, szemléletváltásra van szükség. "Mi az agyelszívásra panaszkodunk idehaza, pedig mi magunk szervezzük az agyexportot - mondta lapunknak Boda Miklós. - Ami még nem lenne baj, de sajnos szinte alig szervezünk agy-reimportot. A magyar felsőoktatási intézmények aligha felelnek meg a kutatóegyetem kritériumainak, hiszen nagyon kicsik a meglévő kutatócsoportok. Ebből adódóan, ha valaki külföldön elnyer egy gyakornoki vagy kutatói státuszt, már nem tud visszatérni régi helyére, hiszen mire lejár a szerződése, idehaza betöltik az állását. A kutató így kinn marad."
Boda szerint néhány ígéretes húzóágazatra kellene csoportosítani a hazai erőforrásokat, s nagyobb, legalább 10-20 fős kutatócsoportokat kell kialakítani. Ez lehetőséget adna a kutatók egészséges mértékű nemzetközi mobilitásának. A professzor hozzátette, természetesen az idehaza dolgozó magyar kutatók nagy részének is van már figyelemreméltó tapasztalata, hiszen közülük többen dolgoztak külföldi egyetemen.
A Népszava által kezdeményezett veszprémi találkozót megelőző beszélgetésre Boda Miklós két érdekes magyarországi ifjú vendéget is meghívott. Egyikük a 21 évnél fiatalabb tudósok olimpiájának abszolút díjazottja: Rátai Dániel, aki az amerikai Phoenixből összesen hat első díjat hozott haza, valamint egy külön jutalmat iskolájának, a Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskolának. Eredményét Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke "példátlan nemzetközi sikernek" minősítette a Természet Világa című folyóiratban. Az ifjú feltaláló közönséges kétdimenziós számítógépét mintegy 25-35 ezer forint költséggel építette át háromdimenzióssá. Masináját - amely érintőképernyős PC-vé is átalakítható - Leonardo da Vinciről nevezte el. Alkalmas játékok új generációjának létrehozására, valamint tervező animációs képességfejlesztő tevékenységre. Bár a világ minden részéről érdeklődnek a Leonardo iránt, s Rátai ajánlatot kapott Dél-Koreából és Brazíliából is, mégsem akarja ötletét jelen formában értékesíteni külföldön. Saját cég magyarországi felállításán, további fejlesztésen és a hazai gyártáson töri a fejét. Szerényen hozzátette: úgy érzem, hogy még sokat kell tanulnom. Dániel a napokban érettségizett, s a Budapesti Műegyetemen szeretné folytatni tanulmányait, amire eredményei alapján minden esélye meg van. Azt is tervezi, hogy Olaszországba megy majd, mert az olasz kutatók élen járnak a háromdimenziós sokfunkciójú számítógépek fejlesztésében. De nem akar végleg kinn maradni, különösen ha lehetősége lesz társas vállalkozást létrehozni.
A konferenciát egyebek közt azért szervezik, hogy a Rátai Danihoz hasonlók egyenes úton juthassanak el a világhírig és az önálló hazai vállalkozás lehetőségéhez - mondta az NKTH elnöke. Azt azonban Boda Miklós is elismeri, hogy a lehetőségek jórészt hiányoznak. Mindössze tizenhét innovatív vállalat fedi le a hazai piac felét és ők is csupán egy-két százalékot fordítanak kutatásra-fejlesztésre. Reményei szerint viszont négy-öt év múlva beérnek azok az erőfeszítések, melyek érdekeltté teszik a hazai és a tartósan magyar tudásközpontba települt cégeket a csúcstechnológiát tartalmazó találmányok kifejlesztésében.
Érdekes párbeszéd alakult ki a másik meghívott: Lukács Manuela és Boda Miklós között. Manuela sikeres-sikertelen feltaláló: a két évvel ezelőtti budapesti nemzetközi innovációs kiállítás és verseny különdíjasa. Tucatnyi szabadalom birtokosa. De nem műszaki egyetemre jár, hanem másodéves jogász, s feltalálók ügyvédje és menedzser-jogásza akar lenni. Tizenhárom éves korában állított ki először innovációs kiállításon. Azóta például balkezeseknek konstruált tanulópadját díjazták (persze, ő is balkezes). Nyert könnyűszerkezetes épület-tervével, amely egységcsomaggá konstruálható; szelektív hulladékgyűjtőjét és változtatható méretű teherautó utánfutóját szintén jutalmazták. Mind-mind szabadalmaztatva van. De egyiket sem gyártják. "Miért?" - kérdezte Boda Miklós. Azért - felelte a 22 éves feltaláló -, mert találmányai mögött nincs szakszerű közvetítő rendszer, marketing és menedzsment. Anélkül pedig nem lehet boldogulni sehol.
Vajon jó irányba indult-e el Manuela? Vajon reális fogyasztói igényt elégít-e ki? - kérdezte Boda. Igen - válaszolta magabiztosan a feltaláló. De - tette hozzá - neki se ereje, se pénze nincs arra, hogy prospektusokat gyártson vég nélkül, s célba juttassa találmányait. Pedig kiállított nem egyszer külföldön is. De a kiállításokon komoly érdeklődő alig jelentkezik. S ha mégis, a kezdeti érdeklődést folyamatosan tovább kellene gerjeszteni. Ez viszont egyedül nem megy. Ezért kerülnek a találmányok az innováció temetőjébe - véli Lukács Manuela.
A veszprémi konferencián mindemn ilyen gond szóba kerül. Mi is tanulni akarunk - jegyezte meg az NKTH elnöke.
|
http://www.nkth.gov.hu/main.php?folderID=830&articleID=4151&ctag=articlelist&iid=1
|
(Népszava)
|
|
|
|
|
| |
|
[Privacy Notice]
Copyright © 2003 HungarianAmerica.Com |
